Szerző: Dax; Sík Sándor
A kotta Staub László oldaláról származik
Első állomás: Pilátus halálra ítéli Jézust.
A szomszédomnak nem volt kenyere ,
nekem a jóval a tányérom tele.
Rám nézett a szívem majd megesett,
nem adtam mégsem, csak egy keveset.
Refr: Ki az ítélőn ítélkezel,
de a bűne bánójával könnyezel,
halld szavam, fogd kezem
hadd induljak oda,
hol régen vár rám a Golgota.
Ha minden ember a felebarátod,
feles az áldás, meg az átok.
Születtünk, azt mondjuk emberek vagyunk,
nem adunk mégsem, ítélünk magunk. Refr:
Második állomás: Jézus vállára veszi a keresztet.
Solo: //: Megroncsolt testtel,
(együtt) szúrós tövisekkel,
indul az útnak,
vállán a kereszttel. ://
Hát immár én is idáig elértem,
a felnőtt korig, most lett, hogy megértem.
Elment előttem a fájdalmas Ember,
elment a kereszttel, és azt mondta szemmel.
Solo: Íme a kereszted!
Miért nem szeretted?
Kar: Engedd, hogy szeressem,
Atyám a keresztem.
Megroncsolt testtel, – íme az Ember,
indul az útnak, vállán a kereszttel.
Harmadik állomás: Jézus először esik el a kereszttel.
Terhe alatt a szörnyű fának ,
terhe alatt a bűnvirágnak,
mik láthatatlan madarak ülnek
Krisztus keresztjén.
Terhe alatt a nagy világnak,
a világon minden rossznak,
súlya alatt az Úr Jézus leroskad.
Megalázott Jézusunk,
a porban itt találkozunk.
Te aki bűnömet eljegyezted,
keresztem átölelted,
bűneimért elestél.
Emberebb vagy az embereknél,
mert mindent megértettél,
mindenkiért elestél.
Terhe alatt a nagyvilágnak,
a világon minden rossznak,
súlya alatt az Úr Jézus leroskad.
Negyedik állomás: Jézus szent Anyjával találkozik.
Duo: Megy Jézus a Golgotára
fején van a koronája.
Véres rózsák verték ki testét,
megy Jézus viszi keresztjét.
Kórus: Viszi keresztjét roskad alatta
szembe jön az édesanyja.
Szeméből mennyek mosolyognak,
szívében tőre a pokolnak.
Nézi most is, rogyadozó testtel,
nézi Fiát a szörnyű kereszttel.
Nézi, nézi fátyolodó szemmel.
Megy Jézus, utána a tenger.
Véres úton, végestelen hosszan:
Tenger ember, férfi, gyerek, asszony.
Véres tajték veri ki a mezsgyét.
Valamennyi viszi a keresztjét.
Nézi Jézust, nézi a keresztfát,
nézi Fiának véres arcát.
Szűzanya néz le mireánk is
Szűzanya légy a mi Anyánk is.
Duo: Megy Jézus a Golgotára
Fején van a koronája.
Véres rózsák verték ki testét,
megy Jézus viszi keresztjét.
Ötödik állomás: Cirenei Simon segíti Jézusnak a keresztet hordozni.
Cirenéből jött a föld Fia,
hogy keljen a keresztet hordoznia.
Véghez vigye boldog tettét,
segítse Jézus keresztjét.
Hiába kérte, küszködött kiáltott,.
mi közöm, hozzá mi közöm hozzátok!
Szegény cirenei, hiába morgott,
nem állta végül a sziszegő ostort!
Győzött a korbács!
Győzött a korbács!
Simon azt nézi,
ki ez a férfi aki a porban van.
Kit veszteni visznek a Golgota hegyre,
kegyetlen – oly sokan.
Ő feláll és nézi egy pillanat,
csak egy a szemébe.
Jézus Simonéba, Simon az övébe.
Neki feszül Simon , vállával a nagy fának.
Mennek Jézussal föl a Golgotának.
Hatodik állomás: Veronika kendőt nyújt Jézusnak.
Ó Isten arc kínzástól éktelen,
ó irgalom ó jóság végtelen.
Egy gyenge nő méltó ki lenne hozzád,
A keszkenő letörli véres orcád.
Ó mennyi arc, vár téged mind esendő,
mit letörölj ó lelkem durva kendő.
Kar nincs elég ölelni minden felé,
valamennyiarc mind Krisztusé.
Hetedik állomás: Jézus másodszor esik el a kereszttel.
Bocsáss meg Krisztus,
még most az egyszer,
másodszori elesteddel.
Míg tétován tántorgok tétlen,
Te addig ott leroskadsz értem.
Az én bűneim.
A keresztem.
Uram, esned kell
én elestem.
Mért nem megyek?
Sietek feléd!
Mért hiszem azt,
hogy a kereszt csak Tiéd!
Rút bűneim a kereszteddel,
míg szemben állsz évezredekkel.
Könyörgök hozzád, keresztedért!
Másodszori elestedért!
Segíts föl engem, kiálltok én!
Másodszor is keresztedért!
Nyolcadik állomás: Jézus vigasztalja a siránkozó asszonyokat.
Ó Jeruzsálem lányai, asszonyok.
Ti mind az Emberfián sírtatok.
A bűnösökre ontsatok könnyeket,,
azokra kik nem tudják, hogy mit tesznek.
Akikhez az élet is mostoha,
akiknek ma nem jutott vacsora.
//: A keresztnek van még egy oldala.
És ha úgy érzed ember vagy , állj oda! ://
Kilencedik állomás: Jézus harmadszor esik el a kereszt súlya alatt .
Harmadszor is elesett ,
a kereszt viselő.
A szörnyű út után.
A szörnyű cél előtt.
Krisztus értünk elesett,
fönn a Golgotán.
Indulj most már el.
A roskadó után.
Solo: Krisztus háromszor elesett,
de nézz rám nyújtsd kezed!
Hogy el ne bukjam én,
A halálos hegy tövén.
Tizedik állomás: Jézust megfosztják ruhájától.
Solo: Forduljatok el égi szellemek,
Nap hunyd le szemérmes szemed,
Letépték róla anyja szőtt mezét,
Leszaggatták varratlan köntösét.
Kórus: Hát hullj le rólam, test-lepel
Te testen túli én felelj
Ki vagyok én, mondd Istenem?
Feleljetek te száj , te szem!
Én börtönöm és kalodám
Titokzatos palotám,
Templomom felelj nekem.
Ki vagyok én, mondd Istenem!?
Ki vagyok én, mondd Istenem!?
//: Ember Fia a hegytetőn,
Légy irgalmas, vetkeztetőm.://
Tizenegyedik állomás: Jézust a keresztre szegezik.
Áll a kereszt az ég alatt,a föld felett.
Tajtékot ver lába körül a gyűlölet,
Alul halálos gyűlölet,
fölül halotti csend.
Föld kiveti, be nem veszi
az ég sem oda fent.
Emberfia, Emberfia,
egyedül vagy a végtelenben!
Én Istenem, én Istenem,
miért hagytál el engem.
Tizenkettedik állomás: Jézus meghal a kereszten.
Refr: //: Igen Uram közel a nap
Talán az óra, tán a pillanat.://
A dallamot ha meghal is ne bánjad,
Ha csonka is, elég volt önmagának
A hangjegyeket olvastad elégszer,
Csak rajtad áll, hogy ennyivel elégszel. Refr:
Virrasztottad – e reggel , délben, este
az igazit, a magadét keresve.
Számodra, amit csak neked komponált,
A Tiszta Forma józan mámorát. Refr:
Lehajtott fejű Krisztus a kereszten.
Immár a föld emlőit eleresztem.
A föld tejével telnem szűk kevés,
Csak Tebenned a beteljesedés. Refr:
Tizenharmadik állomás: Jézus testét leveszik a keresztről
és fájdalmas Anyja ölébe fektetik.
Drágalátos szent testét
A keresztről levették.
Szegény Jézus megpihen,
Szűz Mária ölében.
Édes lelkem, Jézuskám,
Így jöttél vissza hozzám!
Nem így feküdtél ölemben,
Karácsonykor Betlehemben!
Veled voltam a kereszten,
hulló véreddel véreztem.
Végig, mindig veled voltam.
Veled vagyok, most is, holtan.
Fuvola solo
Szűz Mária ringatja.
Ölelgeti, siratja.
Tizennegyedik állomás: Jézus holttestét sírba teszik.
Solo: Valahol egy tenger fölött áll.
Egy angyal ki feszült inakkal vár.
Kórus: //: Áll és vár, jő – e a hajnal
Áll és vár, jő – e a hajnal
Áll és várja a harmadik hajnalt már.://
Egy éj, egy nap, egy hajnalidő,
Lendül a szárny és perdül a kő.
Kórus: //: És elhangzik a mindenségben:
Békesség a békességem. ://
Solo : ” Veletek vagyok fenn az égben ! “
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.